"Talán van időnk, talán nincs. Talán valakire túl sok, valakire pedig túl kevés. Talán egyszer bemerjük vallani magunknak, hogy minden elúszik mellettünk, ha nem vagyunk elég bátrak és minden elmúlik egyszer, ha nem vagyunk elég gyorsak."
- Neked ehhez mi közöd? - próbálok fapofával nézni Rose-ra. Eltűnik a mosoly az arcáról, majd miközben a cipőm szenvedem le, közelebb hajol a fülemhez.
- Igaz, hogy ő jobban néz ki, de vajon mindenki ilyen jó szemmel fogja nézni ezt a dolgot? - mondja a hangjában valami gonoszsággal, amitől kiráz a hideg.
- Ki hinne neked? - nevetek cinikusan, majd gyors léptekkel elhaladok mellette.
- De egy képnek sem hinnének? - veszi elő a telefonját a zsebéből.
- Ha lenne is olyanod. - mondom, majd felsietek a lépcsőn. A lépcsőn felérve egyből a szobámba trappolok, majd oda belépve ledőlök az ágyamra és a plafont kezdem el bámulni. Egy jó órás vergődés után megunom ezt a tevékenységet, majd cigit kezdek keresni, esélytelenül. Bármennyire sincs kedvem elmenni innen, muszáj lesz boltba mennem. Elő vettem egy kis pénzt, amit a zsebembe nyomtam, majd lerohantam a lépcsőn, egészen az ajtóig, ahol a lábamra kaptam a bakancsomat. Szó nélkül kilépek az ajtón, majd a közeli kisboltba indulok. Egész úton a földet bámulom, míg egy kemény mellkasnak nem ütközök.
- Basszus, bocsánat! - kapom fel a fejem bocsánatért esedezve, mire észre veszem, hogy ki is áll ott.
- Semmi baj. - húzza egy mosolyra a száját Aaron.
- Jajj, te vagy az.. - nevetem kissé el magam. - Na és hova sietsz? - nézek rá kérdően.
- Nashez. Na és te? - teszi fel nekem ugyan azt a kérdést.
- Boltba... Cigit kell vennem. - húzom el kissé a szám.
- Akkor megyek veled. Nekem is kellene, de egyedül nem akartam. - von vállat, majd megfordult és szó nélkül elindult a bolt irányába. Sóhajtottam egyet, majd a saját tempómban menten tovább, ami jóval lassabb az övénél.
- Nem tudsz gyorsabban jönn? - kérdi, miközben szembe fordul velem és hátrafelé lépked.
- Nem. - rázom meg a fejem, mire kissé elneveti magát, majd megáll. Kezeit a farmerje zsebébe rakja, majd egy kavicsot kezd rugdosni. Mikor odaérek mellé megforduk, majd az én tempóm tartva halad mellettem. Egész úton csendben hadtunk, de a bolthoz érve megtörte a csendet.
- Valami baj van? - nézett rám kérdően.
- Mégis mi lenne? - próbálok kissé értetlenűl nézni rá, ami nem sikerül, látva a reakcióját. Sóhajtok egyet, majd a fejem megrázva belépek az ajtón, majd a cigik felé indulok. Végignézem a választékot, majd a kezembe veszek egy epres-vaníliásat és egy mentásat. Megfordulok, majd látom Aaront, kezében pedig egy kosár van, de nem látom, hogy mi van benne.
- Figyelj, tudom, hogy nem bízol mégbennem, mivel nem ismersz annyira régóta, így nincs okod bízni bennem. - mosolyog rám megértően.
- Igaz, hogy ő jobban néz ki, de vajon mindenki ilyen jó szemmel fogja nézni ezt a dolgot? - mondja a hangjában valami gonoszsággal, amitől kiráz a hideg.
- Ki hinne neked? - nevetek cinikusan, majd gyors léptekkel elhaladok mellette.
- De egy képnek sem hinnének? - veszi elő a telefonját a zsebéből.
- Ha lenne is olyanod. - mondom, majd felsietek a lépcsőn. A lépcsőn felérve egyből a szobámba trappolok, majd oda belépve ledőlök az ágyamra és a plafont kezdem el bámulni. Egy jó órás vergődés után megunom ezt a tevékenységet, majd cigit kezdek keresni, esélytelenül. Bármennyire sincs kedvem elmenni innen, muszáj lesz boltba mennem. Elő vettem egy kis pénzt, amit a zsebembe nyomtam, majd lerohantam a lépcsőn, egészen az ajtóig, ahol a lábamra kaptam a bakancsomat. Szó nélkül kilépek az ajtón, majd a közeli kisboltba indulok. Egész úton a földet bámulom, míg egy kemény mellkasnak nem ütközök.
- Basszus, bocsánat! - kapom fel a fejem bocsánatért esedezve, mire észre veszem, hogy ki is áll ott.
- Semmi baj. - húzza egy mosolyra a száját Aaron.
- Jajj, te vagy az.. - nevetem kissé el magam. - Na és hova sietsz? - nézek rá kérdően.
- Nashez. Na és te? - teszi fel nekem ugyan azt a kérdést.
- Boltba... Cigit kell vennem. - húzom el kissé a szám.
- Akkor megyek veled. Nekem is kellene, de egyedül nem akartam. - von vállat, majd megfordult és szó nélkül elindult a bolt irányába. Sóhajtottam egyet, majd a saját tempómban menten tovább, ami jóval lassabb az övénél.
- Nem tudsz gyorsabban jönn? - kérdi, miközben szembe fordul velem és hátrafelé lépked.
- Nem. - rázom meg a fejem, mire kissé elneveti magát, majd megáll. Kezeit a farmerje zsebébe rakja, majd egy kavicsot kezd rugdosni. Mikor odaérek mellé megforduk, majd az én tempóm tartva halad mellettem. Egész úton csendben hadtunk, de a bolthoz érve megtörte a csendet.
- Valami baj van? - nézett rám kérdően.
- Mégis mi lenne? - próbálok kissé értetlenűl nézni rá, ami nem sikerül, látva a reakcióját. Sóhajtok egyet, majd a fejem megrázva belépek az ajtón, majd a cigik felé indulok. Végignézem a választékot, majd a kezembe veszek egy epres-vaníliásat és egy mentásat. Megfordulok, majd látom Aaront, kezében pedig egy kosár van, de nem látom, hogy mi van benne.
- Figyelj, tudom, hogy nem bízol mégbennem, mivel nem ismersz annyira régóta, így nincs okod bízni bennem. - mosolyog rám megértően.
- Nem az, hogy nem bízok benned, csak így is túl sokan tudják.. - sóhajtok fel, mire furcsán néz rám.
- Na ne... Fiú vagy?!
- De hülye vagy! - nevetek fel, miközben vállba vágom.
- Leszbikus? Ez nem gáz. Nem tehetsz róla. - húzza tovább az agyam.
- Nem, nem vagyok fiú, se leszbikus, se biszex.. - rázom meg nevetve a fejem.
- Akkor nem értelek. - sóhajt fel. - Driller vagy? - néz rám kérdően, miközben a pénztár felé haladunk.
- Istenem, de hülye vagy. - nevetek fel.
- Pedig ez menő lenne. - neveti el magát ő is.
- Inkább fizess... - forgatom meg a szememet.
- Jó na.. - mondja, majd lerakja a szalagara az energia italokat és a chipseket. A pénztáros lehúzza őket, majd közli az árat, Aaron pedig kifizeti. Én is oda adom a két doboz cigit, majd kissé furcsán néz rám.
- Elmúltál tizennyolc? - néz rám kérdően.
- Igen. - bólint Aaron.
- Jó, akkor jó fej leszek. Többnek néztelek tizennyolcnál. - mondja, majd lehúzza őket, én pedig oda a adom a pénzt, majd a zsebembe rakom a két dobozt.
- Köszönjük, viszlát! - mondom, majd kilépünk a boltból, én pedig a számba rakok egy mentolos cigit. Meggyújtom, majd egy nagyot szívok bele, és bent tartom a füst egy kis ideig.
- Kérsz? - nézek kérdőn Aaronra.
- Most nem. - rázza meg a fejét.
- Te tudod. - vonok vállat, majd vissza rakom a zsebembe. Út közben elszívok két szálat, mire Nash házához érünk. Megnyomom a csengőt, majd várjuk, hogy nyíljon az ajtó. Pár percig ácsorgunk ott, majd kinyílik az ajtó, és Hayes áll előtte.
- Gyertek be.. - mondja ásítva. Nem rég kelhetett fel.. A haja kócos, az arcára egy kis nyál száradt, és csak egy melegítő nadrág van rajta.
- Reggelt. - mondom mosolyogva, majd belépve lerúgom a cipőmet.
- Kösz.. Mert Nash nem képes kinyitni! - mondja kiabálva az utóbbi mondatot, hogy Nash is meghallja.
- Ceciliaaaa! - hallom meg Sky hangját, majd átöleli a derekam.
- Szia hercegnő! - emelem fel, majd megölelem.
- Hiányoztál. - mondja a nyakamba kapaszkodva.
- Te is. - nevetem el magam.
- Neked is szia Aaron. - vigyorog Aaronra, mire ő megkócolja a haját.
- Nash a szobájában? - néz kérdőn Skyra, mivel Hayes idő közben eltűnt.
- Igeen! - mondja, miközben kiölti rá a nyelvét.
- Menj, nézz mesét.. - teszem le Skyt. - Beszélnem kell Nash-el. - mondom neki, mire a nappali felé kezd szökdécselni, mi pedig Nash szobája felé vesszük az irányt.
- Akkor addig nem zavarlak titeket. - fordul a nappali felé Aaron.
- Nem zavarsz, gyere. - fogom meg az alkarját, majd elkezdem magam után húzni, és csak a szoba ajtóban engedem el.
- Biztos? - néz rám kérdőn, miközben kopogok az ajtón.
- Igen. - bólintok, mire meghallom Nash hangját.
- Gyere! - kiált ki, mire lenyomom a kilincset, és megpillantom Nasht. Kivan terülve az ágyán, miközben a telefonját nyomkodja.
- Hali. - mosolyodok el.
- Császtok. - ül fel az ágyon, én pedig bele ülök a babzsákjába.
- Itt van a rendelésed. - vágja Aaron Nashez a szatyrot.
- Örök hálám. - nevet fel. - Veled mizu? - néz rám kérdően.
- Nem tudom. - rázom meg a fejem.
- Gáz van? - néz rám kérdően.
- Mondhatni. - sóhajtok fel.
- Ne kelljen már így kihúzni belőled mindent.. Mi van már megint? - ráncolja össze a homlokát.
- Az, hogy hülye vagyok. Mármint ő.. Megint szórakozik.. - temetem az arcom a tenyerembe.
- Cal? Mikey? Vagy ki? - vonja fel a szemöldökeit.
- Cal.. Megcsókolt.. - nyelek egy nagyot.
- Ohh.. De ne tő mondatokban beszélj már. Mondj el mindent!
- Lis és Calum szakítottak.. Pontosabban Calum Lissel. Azt mondta neki, hogy mást szeret, és Lis ismeri és, hogy ne bízzon ilyen könnyen mindenkiben.. Utána beszéltem Calummal.. Azt akarja, hogy szakítsak Michaellel. Utána találkoztam Lukeal, aki látott sírni.. Persze nem mondhattam, hogy miért.. Hogy félek, hogy elmond mindent Calum Lisnek vagy Michaelnek.. Megpofoztam Calt.. Felment bennem a puma. Azt mondta, hogy nem szeretem Michaelt, és csak megjátszom magam. És, hogy mindenkit átverek. A legjobban azért idegesített, mert tényleg megjátszom az érzéseimet és ennyire ki ismert... Ash is cseszegetett.. Én meg vissza szóltam neki.. Elegem lett belőle is.. Mindig basztat csak, pedig bíztam benne... Mintha a bátyám lett volna.. Utána nyugi volt egy ideig... Majd Cal hozott haza.. Megcsókolt a kapuban, és Rose látta.. Mi van, ha beköp mindenkinek? Nash félek.. Félek, hogy elvesztem őket.. De nem akarom.. lehet, hogy nem szeretem Michaelt úgy mint Calumot, de sokat jelent nekem.. Félek.. Nehéz már tartani a látszatot is, és Robbal is csak veszekedek a hülye csaja miatt.. Mindig mellette áll ki.. És ez már sok. Sok ez az egész.. És persze, még azt sem tudom csinálni amit szeretek, mert ez a rohadt gipsz még mindig a kezemen van. Ezért van a cigi.. Ja és persze, anyámék erről sem tudnak. Lehet ezért jobban kiakadnának mint a Calumos dolog miatt.. - rázom meg a fejem kissé, majd tanácstalanul nézek Nashre.
- Huhh.. Egyszerűbb lenne, ha ez az egész helyett inkább fiú lennél.. Vagy leszbikus, vagy bármi. - mondja kissé meglepetten Aaron.
- Lehet.. - sóhajtok fel. - És még nem tudsz mindent. - húzom el a számat.
- Akkor mesélj. Jobb, ha kiadod magadból, szóval hajrá. - húzza a száját egy apró mosolyra.
- Igaza van. És bízhatsz benne, főleg, hogy ha elmondja bárkinek, akkor én fogom kiherélni. - mondja kissé fenyegetően Nash.
- Nyugi, amúgy sem mondtam volna el senkinek sem. - mondja nevetve Aaron.
- Annyira hülyék vagytok. - nevetem el magam kissé.
- Mondj valami újat.. - vigyorodik el önelégülten Nash.
- Mondjuk ezt az egészet.. Elég zavaros nekem. - szólal meg Aaron.
- Még akkor kezdődött ez az egész szarság, amikor Nashék még nem költöztek ide. Lis már több mint tíz éve a legjobb barátnőm, és olyan két-két és fél éve összejött Calummal. Én bele szerettem, amit persze senkinek sem mondtam el. De Michaelnek ez feltűnt, és volt egy fogadásunk, amit elvesztettem. Így megkellet csókolnom Calumot.. Cal utánam jött, és azt mondta, hogy hasonlóan érez mint én. Nem akartam hátba támadni List, így elküldtem. Próbálkozott még, de mindig elküldtem. Ez után úgy tett, mintha misem történt volna, és full boldog volt. ez fájt, mert úgy éreztem, hogy átvert.. - mondom, mire Nash szólal meg.
- Ez után volt a buli nálunk.. Ott láttad élősszőr Cec-t. És ott jött a hülye ötletük, amitől még nehezebb lett neki. Mármint idővel. - mondja Aaronnak.
- Igen.. Michaelnek támadt egy ötlete. Fájdalmat akartam okozni Calumnak, így eljátszottuk, hogy együtt vagyunk. De megbeszéltük, hogy nem érzünk egymás iránt semmit.
- Várj, várj, várj.. Egy kamu kapcsolatba menekültél? - vonja fel a szemöldökét Aaron.
- Igen. - bólintok. - Jó ötletnek tűnt, de utólag bele gondolva hülyeség. Nagyon is. - sóhajtok fel. - De persze mindenki előtt elkellet játszanunk ezt. Ash azóta csesztet.. Tudta, hogy eljátsszuk. Túlságosan ismert. Persze Calumnak is feltűnt, de mi biztosra állítottuk, hogy nem igaz, mert szeretjük egymást.. Aztán így telt az idő.. Míg egyszer csak be nem nyögte Michael, hogy belém szeretett.. De én mindig csak barátnak tekintettem.. És bele mentem a kapcsolatba, hátha sikerül megszeretnem. Néha elgondolkozok rajta, hogy szeretem-e, de Calt szeretem.. Még mindig. Aztán ugye jött a mai.. - hadarom el neki.
- Így már valamennyivel világosabb.. - sóhajt fel Aaron.
- De nem mondott el mindent. Csak nagyobb körökben. - néz rám Nash.
- Ha részletezném, akkor itt ülhetnénk egy hétig... - nevetem el kissé magam.
- Jó, ennyiből is értem. - sóhajt fel Aaron. - Annyit tudok mondani, hogy kitartást.. Ne hagyd félbe, vidd végig. Minden rossz végén valami jó történik. Tapasztalatból beszélek. - mosolyodik el.
- De bölcs lett valaki... - neveti el magát Nash.
- Van még egy ötletem. Szarj le mindent és érezd jól magad. - neveti el magát. - Vedd egy játéknak az egészet. A játékszer, vagy a játékos akarsz lenni? Rajtad áll az egész. - von vállat.
- Ez már Aaronosabb volt. - nevetem el magam.
- Jó, inkább zárjuk le ezt most... - mondja Nash, majd kérdőn néz rám. - Energia vagy sör?
- Most energia. - mondom, mire a kezembe is ad egy doboz energia italt.
- Te meg nem kapsz. - néz nevetve Aaronra.
- Én hoztam te majom! - vesz el Nash elől egy doboz sört.
- Akkor örülj.. - mondja továbbra is nevetve Nash.
- Örülök is. - húzza ki magát büszkén.
- Amúgy, így nem tudsz játszani, mi? - kérdi Nash.
- Egy kézzel? Úgy, hogy a gipsz miatt csak a vállam, és az ujjaim tudom mozgatni? Persze, hogy tudok.. Vagy nem? Nem. - húzom el a szám, miközben megrázom a fejem.
- Akkor mondj egy filmet... - veszi az ölébe a laptopot.
- Mondjuk.. Pixels? - nézek rájuk kérdően.
- Az melyik? - kezd el gondolkodni Aaron.
- Pac-man meg csomó régi játék eljön a világunkba vagy mi.. Én sem tudom pontosan, de pac-man megmaradt. - mondja Nash, miközben előkeresi a laptopján.
- Ja, akkor tudom. - mondja Aaron, miközben Nash a tévéjéhez lép, és összeköti a laptoppal, majd el is indítja a filmet.
- Mindenki szolgálja ki magát. - dől az ágyára, mire elveszek egy sajtos chipset az ágyról.
- Nekem nem kell kétszer mondani. - húzom mosolyra a szám, majd egy kis ügyetlenkedés után kibontom a chipset. A Pixels után megnéztük még a Ted 2-őt, majd elmentem sétálni. Egész addig kóvályogtam a városban, míg a fejem felett a kék ég helyett a fekete csillagosat pillantottam meg. Haza érve leültem anyáékkal enni, de a kommunikációt inkább kerültem. Ha kérdeztek, akkor próbáltam tő mondatokban felelni, majd egy gyors tusolás után bedőltem az ágyamba, de az alvás nem ment. Csak bámultam ki az ablakon, és kattogott az agyam. Azon amit Aaron mondott. A játékszer, vagy a játékos vagy Cecilia?
